Diószegi-Horváth Nóra /LAKMUSZ/ írása
A köztisztviselői státuszban dolgozóknak valóban tilos a sztrájk, ez 4-ből 3 tanárt érint Németországban. Nekik magasabb a fizetésük és más lehetőségeik vannak az érdekérvényesítésre, a tanárok maradék egynegyedének pedig megengedett a sztrájk.
Az elmúlt hetekben számos iskola tanárai, diákjai és szülők szerveztek különböző tiltakozó akciókat a magyar oktatás helyzetének javításáért. Több pedagógust, akik polgári engedetlenségi akcióban vettek részt, kirúgtak az állásából.
Eközben a kormánypárti média azzal kritizálta a több tízezer demonstrálót, hogy csúnya szavakat használnak, nincsenek is olyan sokan, és a “Gyurcsány-vezette baloldal támogatja a tüntetést”. Emellett az is megjelent az utóbbi napokban, hogy “Nyugaton” sem jobb a helyzet, az érintettek például Németországban még csak nem is sztrájkolhatnak.
“Németországban nincs állami alkalmazottnak sztrájklehetősége. Tehát a sok szempontból olyan szép példaként tekintett Németországban egy pedagógus nem sztrájkolhat, nálunk van a pedagógusoknak sztrájkjoga” – válaszolta Gulyás Gergely a 444 kérdésére a Kormányinfón szeptember közepén (a videón 1:40-től hallható).
- A narratívát, miszerint a pedagógusok Németországban nem sztrájkolhatnak, ezután több helyen is átvették.Apáti Bence az Origóra írt publicisztikájában evidenciaként jegyzi meg, “hogy Németországban például a pedagógusok nem sztrájkolhatnak. Ott nem alapjog a sztrájk.”
- A Hirado.hu-n Gulyás Gergelyt idézték: „Németországban semmilyen sztrájklehetőségük nincs az állami alkalmazottaknak, így például a tanároknak nincsen, nálunk van, ezekkel lehet élni”.
- A Demokratában azt írták: “Németországban fel sem merül a pedagógussztrájk lehetősége, mert a munkabeszüntetés súlyos következményekkel jár”,
- A Kontra pedig arról írt: “Mély megrendüléssel értesültünk róla, hogy a német jogállam súlyos válságot él meg. Ugyanis törvény tiltja a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tanárok számára a sztrájkot.” A poszton több mint 1300 lájk van és 350 megosztás, szemlézte a Mandiner is.
Bár azt a Mandiner, a Demokrata és a Kontra is jelzi, hogy a “közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tanárok” számára tilos a sztrájk, azt azonban nem teszik hozzá, hogy Németországban nem csak ebben a formában foglalkoztatott tanárok vannak. Így viszont – ahogy a cikkek alatti kommentek is mutatják – a szövegekből az olvasható ki, hogy a pedagógusok egyáltalán nem élhetnek ezzel a tiltakozási formával.
A Magyar Nemzetben Gajdics Ottó pontosabban írt a kérdésről:
“a német alkotmánybíróság a 2018-as indoklásában fogalmaz így, amikor megerősítette azon jogszabályt, amely megvonja a közszolgálati dolgozók − s így a német tanárok háromnegyedének − sztrájkhoz való jogát.”
Sztrájkolhatnak vagy sem?
Ahogy Gajdics szavaiból arra már következtetni lehet: nem az összes pedagógusra vonatkozik Németországban a sztrájktilalom.
A német oktatási rendszer meglehetősen bonyolult, a pedagógusok ugyanis kétféle jogi státuszban dolgozhatnak. A mintegy 800 ezer pedagógus túlnyomó többségét köztisztviselőként foglalkoztatják (Beamten), és csupán mintegy 200 ezer alkalmazotti státuszban (Angestellte) dolgozó tanár van a rendszerben, míg elenyésző kisebbségük egyházi vagy alapítványi alkalmazott. Tehát körülbelül négyből három tanár köztisztviselőként dolgozik Németországban.
Ez azért fontos, mert a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok alapján ők (hasonlóan az egészségügyi, vagy éppen a postai dolgozókhoz) valóban nem sztrájkolhatnak.
Valójában egy jogértelmezési problémáról van szó: a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényének 33. cikke kimondja, hogy a közszolgálatra vonatkozó jogot „a hivatásos közszolgálat hagyományos elveinek kellő figyelembevételével kell szabályozni”. Ide tartozik például a különleges lojalitási kötelezettség vagy éppen az, hogy a köztisztviselőknek megfelelő életszínvonalat kell biztosítani, hogy egzisztenciális nehézségektől mentesen, teljes mértékben elkötelezhessék magukat hivataluk gyakorlása mellett.
És bár az alaptörvény nem tiltja kifejezetten a sztrájkjogot, a konzervatív értelmezés szerint mindebbe beletartozik az is, hogy a köztisztviselők nem sztrájkolhatnak, ugyanis kötelességük a munkaidejük alatt feladatukat legjobb tudásuk szerint ellátni. Ezt az értelmezést erősítette meg 2018-ban a Német Szövetségi Alkotmánybíróság is, amikor négy, a nyár folyamán sztrájkba lépett tanár ügyét vizsgálva arra jutott, hogy nem illette meg őket a sztrájkhoz való jog.
A sztrájkjog tilalma azonban nem vonatkozik az alkalmazott pedagógusokra,
tehát vannak tanárok, akik sztrájkolhatnak (durván a negyede a teljes pedagógustársadalomnak).
Olyannyira, hogy szeptember végén Berlinben mintegy 3500 pedagógus élt újfent sztrájkjogával, és kezdett figyelmeztető sztrájkba, hogy felhívja a figyelmet a túlzott munkaterhekre, az alacsony bérekre és az országos tanárhiányra.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy bár a köztisztviselőként foglalkoztatott pedagógusok valóban nem sztrájkolhatnak, éppen köztisztviselői státuszukból fakadóan jobb körülmények közt dolgozhatnak, mint alkalmazott kollégáik (így magasabb a nettó fizetésük alkalmazott kollégáiknál, kedvezőbb feltételekkel vehetnek igénybe egészségügyi juttatásokat, stb.), és más módokon is kiállhatnak a jogaikért (fordulhatnak például közigazgatási bírósághoz, ha keveslik a fizetésüket).
Magasabb fizetések
A német oktatásügy számos problémával küzd (ilyen többek közt az egyre növekvő tanárhiány, a túlzott munkaterhek és a különböző státuszú foglalkoztatottságból fakadó egyenlőtlenségek, köztük a bérkülönbségek és a sztrájkhoz való jog megléte vagy hiánya), a tanári fizetések tekintetében azonban az élmezőnyben található az OECD adatai szerint.
Míg egy magyar pedagógus 15 évnyi munkatapasztalattal az alapszintű oktatásban évente kevesebb mint 20 ezer dollárnak megfelelő bérrel számolhat, a középszintű oktatásban pedig 22 ezer dollárral, addig Németországban alapszinten 80, középszinten 91 ezer dolláros ez az összeg. (Nemrég a Telex írt részletesen a tanári fizetésekről, a grafikonjukon az is látható, hogy míg Magyarország az OECD országai közül utolsó előtti e tekintetben, Németország a második helyen áll.)