A kormány egymásnak ellentmondó dolgokat állít arról, hogy HA megkapják az EU-s pénzeket, mi fog történni. Orbán Viktor még tavaly háromszor 10 százalékos emelést ígért, ugyanakkor az EU a forrásokhoz való hozzájutás egyik feleként a diplomás átlagbér 80 százalékának elérését jelölte meg. A napokban újra előkerült az idei “tízszázalékos emelés” (bár az is, hogy nem lesz semmilyen emelés idén), de közben bruttó 776 ezer forintos bért ígér 2025-re Gulyás Gergely, és hallhattunk olyat is, hogy 2023-ban 20,8, 2023-ban 25, 2025-ben pedig 29 vagy 30 százalékot emelnének a tanári fizetéseken. Közben pedig be lett lengetve egy 1200 milliárd forintos összeg is.
Mi lehet az oka az össze-visszaságnak? És van-e egyáltalán bármilyen alapja a számoknak? Mit jelent a diplomás átlagbér?
Kezdjük az elején: a 10 százalékos emelés az idei (hivatalosan elismert) 20,1 százalékos infláció mellett még mindig alacsonyabb fizetést jelent, mint a tavalyi. Tehát ha még a kormány meg is adja a belengetett emelés, a pedagógusok fizetése a gyakorlatban még mindig 10 százalékkal fog kevesebbet érni, mint tavaly ilyenkor. Ha pedig tényleg sikerül jövőre “megfelezni” a pénzromlást, ahogy Orbán Viktor “utasította,” az még mindig 10 százalék lesz, tehát a jövőre esedékes +10% emelés sem jelent valós többletjövedelmet; sőt, gyakorlatilag az idei infláció már előre elvitte. Úgy is mondhatjuk, hogy a saját minimális ígéretéhez képest is már előre deficitben van a kormány.
A “diplomás átlagbér” önmagában ködösítés: a KSH-nál ugyanis nincs ilyen adat, így nem is tudható, hogy ez mit jelent, mi alapján számolják, kik tartoznak a “diplomás” kategóriába. Idén az átlagkereset augusztusban volt bruttó 497 ezer forint. A kormány úgy számol, hogy a diplomás átlagbér 3 éven belül ennek a DUPLÁJA, 972 ezer forint lesz (ami elég valószínűtlen idén az éven belül már csökkent a reálbér). Mint azt a szeged.hu kiszámolta, ez azt feltételezi, hogy az idei “diplomás átlagkereset” bruttó 730.000 forint lehet. Ha ezt összevetjük a legmagasabb tanári átlagbérrel, a középiskolai tanárokéval, azaz bruttó 454 ezer 598 forinttal, láthatjuk, hogy ez mintha valóban elérné a beígért 20-30% közötti emelésekkel a kormány által mondott célszámot… Csakhogy az átlag nem így működik, ha ugyanis elkezdjük az egyik változót, aminek az alapján az átlagot számoljuk, potenciálisan emelni, az az egész átlagot megemeli. Vagyis a tanárok bérének a “diplomás átlagkereset” 80 százalékra növelése még további növeléseket kellene igényeljen más szektorokban – majd újra a tanárokéban, majd újra a másik szektorokban, és így tovább.
1200 milliárd forint hatalmas összegnek tűnik, de ne felejtsük: a kormány ennek több, mint a felét költené a veszteséges Vodafone felvásárlására, és mindössze 5 Atlétikai Stadion jönne ki belőle. Azonban ha ezt az összeget három évre leosztjuk a kb. 140.000 magyar pedagógusra, havi 238 ezer forintot kapunk – azaz 692 ezer forintot, ami még mindig az IDEI “diplomás átlagbér” mindössze 87 százaléka, tehát valami itt is hibádzik. Nem mellesleg ez az 1200 milliárd forint az idei magyar költségvetésnek (33425 milliárd forint) mindössze 0,3 százaléka, amivel épphogy elérnénk az EU-átlagot: a másik 26 ország ugyanis átlagosan összesen 5 százalékot költ az oktatásra.
Vagyis: miért nem kapják meg a pedagógusok a “diplomás átlagbér” 100 százalékát? Teljesíthető-e egyáltalán a kormány által prognosztizált bérnövekedés, amikor Magyarországon ma mindenki recesszióra, azaz gazdasági csökkenésre készül? Mennyit fog ez a valóságban érni, ha marad – vagy esetleg nő – tovább a rekordmagas infláció? Egyáltalán, mégis mennyi az annyi?
Ezek mind döntő jelentőségű kérdések, a kormány azonban egyikről sem beszél.
Szerző: Tarcsay Tibor